J.Sz.István A cikk első része teljesen korrekt, viszont később sok pontatlanságot tartalmaz. Valóban olyan kórokozó ellen lehet leghosszabb távra védő oltóanyagot kifejleszteni, aminek kicsi a mutációs rátája. Mutációk a vírusok/baktériumok szaporodása során keletkeznek, amikor az örökítő anyaguk másolása során hiba keletkezik. Hogy ezek a hibák mekkora valószínűséggel jönnek létre az adott organizmus nukleinsav másoló enzimeitől függ, hogy azok milyen gyakran vétenek hibát (egy csomó más lehetőség is van, nukleotid beépülés, deléció, de most próbálok egyszerűsíteni). Minden faj rendelkezik egy többé-kevésbé fix mutációs rátával, ami azt mutatja meg, hogy hány nukleinsav másolat után keletkezik mutáció. Ez a mutáció bárhol bekövetkezhet, bármilyen hatása lehet a vírus szaporodó, fertőző képességére, vagy letalitására (veszélyességére). A vakcinák semmilyen mutációt nem idéznek elő (ahhoz pl. radióaktív sugárzás kellene, ami közvetlenül az örökítő anyagot károsítja), tehát az nem igaz, hogy a vakcinák elősegítik a mutációk létrejöttét. Ehhez az kell, hogy a vírus korlátlanul tudjon szaporodni, mivel ekkor jön létre a legtöbb másolat, ami ugye (a fertőzésen még át nem esett) oltatlan szervezetben lehetséges, hiszen nincsenek sem antitestjei, sem memóriasejtjei. Ha ez a mutáció az antigént is érinti (ami jelen esetben a tüskefehérje), akkor a vakcinák hatástalanok lehetnek a variánssal szemben. De mindezekből egyértelműen következik, hogy nem evidens, hogy a vakcinák veszélyes mutáns elszaporodásához fognak hozzájárulni, hiszen lehet, hogy a mutáció egy sokkal „szelídebb” variánst fog eredményezni és az fog elszaporodni. Ezt az „oltások veszélyes mutánsokat generálnak” állítást már az élet is cáfolta, hiszen az Omikron variáns Dél-Afrikában jelent meg, ahol az átoltottság minimális, valamint gyakori a HIV fertőzés, ami az immunrendszer működését gátolja, vagyis a SARS-COV 2 is korlátlanul tudott szaporodni egy ilyen egyénben mutációt eredményezve. Ezen kívül tanulmányok egyértelműen bizonyították, hogy a vakcinák csökkentik a mutáns törzsek megjelenésének esélyét: https://www.medrxiv.org/content/10.1101/2021.08.08.21261768v3.full Az influenza ellen valóban azért nem lehet hosszútávra hatékony oltást kifejleszteni, mert gyorsan mutálódik. A szezonális vakcinába nem lehet belerakni az összes variánst, ezért nem túl hatékony és évente kell ismételni. Viszont a SARS COV 2 az influenzánál jóval lassabban mutálódik, jóval kisebb mutációs rátával rendelkezik, de valóban nem lehet ellene hosszútávon hatásos oltást fejleszteni. Ennek oka a cikkel ellentétben nem a gyors mutációjában, hanem az antigénjében keresendő. Ahogyan a cikk is írja, sok vírus komplexebb felépítésű, vagyis több fehérje alkotja, amik mind antigénként tudnak funkcionálni, ezeket az immunrendszer egyenként fel tudja ismerni. Ezek ellen sok féle antitestet tud legyártani a szervezet, valamint a sejtes immunitás is erősebb lesz. A SARS COV 2-vel az a probléma, hogy mindössze 2 fehérjéje ellen alakul ki immunválasz. Az egyik a tüske fehérje, a másik egy vírus burok fehérje, viszont ez ellen sajnos sokkal gyengébb az immunválasz. Vagyis marad a tüske fehérje, a vakcinák ezért koncentrálnak erre a fehérjére. Sajnos így hosszantartó sejtes immunitás sem igazán tud kialakulni. De ez igaz a természetes fertőzésen átesettekre is, vagyis bennük sem fog soha kialakulni életre szóló immunitás, nem véletlenül kapják el egy csomóan a vírust több alkalommal is. Ezek szerint a mostani vakcinákkal kapcsolatban is van egy félreértés. Azt senki nem állította soha sem, hogy ezek élethosszig tartó védettséget fognak adni, hiszen ez a természetes immunitás esetében sem lehetséges. A lényeg az lett volna, hogy a lehető legnagyobb átoltottságot elérjük a lehető legrövidebb idő alatt, hogy kialakuljon a nyájimmunitás és így nem jönnek létre olyan mutánsok, amik ellen a vakcinák már nem hatásosak. Ezért lett volna fontos, hogy a legrövidebb idő alatt a lehető legtöbb embert beoltsák. A cikk állításával szemben az oltásokat arra tervezték, hogy a lehető legteljesebb védelmet biztosítsák. Egyetlen oltás sem véd meg a megfertőződéstől, mivel egyik sem von körénk egy áthatolhatatlan burkot, vagyis a vírus be fog jutni a szervezetünkbe, a védőoltás annak mihamarabbi leküzdését segíti elő. Az összes védőoltás így működik, a kötelezőek is. Ha kialakult a nyájimmunutás, akkor sokkar kisebb eséllyel és sokkal kisebb vírus dózis kerül be a szervezetbe, amit sokkal gyorsabban ki tud iktatni. It megjegyezném, hogy sok más vakcina esetében is szükség van emlékeztető oltás beadására. A cikk még hivatkozik az ADE lehetőségére, amit magyarul antitest függő felerősítésnek lehet fordítani. Itt nem igazán értettem a cikk írója ezzel mit akar mondani, véleményem szerint teljesen félreértelmezte a dolgot. Mit jelent az hogy a „vírus átveheti az ellenanyag-sejtet”? Olyan nem létezik, hogy ellenanyag sejt. Az ellenagyag egy fehérje, nem sejt. Az ADE azt jelenti, hogy vannak olyan antitestek, amik ahelyett, hogy a vírus semlegesítést szolgálnák az immunsejtek receptoraihoz kötődnek és így közvetett úton fokozzák a gyulladás növelő citokinek termelődését, amik a tünetek súlyosbodását okozzák https://www.covid1001.hu/a-szuboptimalis-antitestvalaszok-veszelye/ . A vakcinák tesztelésénél természetesen ezt a lehetőséget is vizsgálták és nem jelentkezett. Ma már több, mit 4 milliárd adag oltást beadtak, tudomásom szerint még nem írták le a jelenséget, így véleményem szerint nem kell vele számolni.
