Süllős Lenke: Szent Hungarizmus, égi fénysugár!
Ország-világ legyen bár ellenem;
Ne nézzenek rám fentről csillagok,
Én mégis meggyötört és megtiport
Hazám imádó gyermeke vagyok.
Ne legyen bár térképen sem szegény
Országom drága, szent alakja már,
Legyen a szíve két ország között
Emberi kézzel meghúzott határ;
Szívemnek lüktető szava, s agyam,
E lázas, vágyó, bosszús akarat,
És szemeimnek halványuló fénye
Elkárhozottan is magyar marad!
Oh, akik éltek széles e világon,
Ti sok-sok nyelvű, boldog emberek,
Kinek még célotok van és hazátok,
E hitemért meg ne ítéljetek!
Mikben ti éltek, szerettek, daloltok,
Folyó, síkság és büszke hegyorom,
Otthon, haza – mindez nekem nincsen már;
Hazámat a szívemben hordozom…
Vagyok a földnek gyarló pora, röge;
Hitem a föld, a drága anyaföld!
De mindhiába szenvedek és várok,
Életem fája tövestől kidőlt!
Nem hajt virág elhervadt, száraz ágon,
Gyümölcsöt sem hoz aszó, bús karó;
Az én sorsom a szürke géppé-válás,
Egyedüllét és emigráció.
Vagyok egy eszme örök siratója,
Mit ma üldöznek és megtiltanak;
Meg nem szűnő zaj, el nem haló sírás,
Halott völgyben folyton-zúgó patak!
Vagyok egy Eszme megszállottja: lelkem
A síron túl is győzelmére vár;
Vad eszmék közt vont szent Középarányos;
Fajtám szerelme, égi fénysugár!
Melyben ha vétesz, ha megtévedsz, Te, Testvér,
Halk lépteimmel utánad megyek,
Hogy téves úton kezed megragadjam
És szent utamra visszavigyelek.
…melyben ha sírsz, országutak szegénye,
Harcoktól csonkán, bénán, betegen,
Kis hajlékomat tevéled megosztom,
És meggyógyít majd nagy szeretetem…
Vasárnaponként, ha templomba viszlek,
Magyar Hiszekegy lesz legszebb imám,
S korona helyett aranyló kalász – és
Magyar mellényke lesz Szűz Márián…
…s ha mégis minket bántani akarnak,
Kintről, idegen zsarnok hatalom,
Hívó turáni vész-karddal kezemben
Felharsan zengő csata-riadóm…
A síron túl is győzelmére várok!
És velem várnak százak, ezrek,
Szent révbeérés, vágyott Hungarizmus
Mit látnak, látnak már, s megértenek!
…Ország-világ legyen bár ellenem,
Ne nézzenek rám fentről csillagok;
Legyen, mit hirdetek, halálos vétek,
És rettegés a zsarnok szívének:
Ha e világon bűn magyarnak lenni,
Én mindörökre bűnös maradok!