Ahogy egyre nő és fejlődik az internet, úgy szaporodnak és fejlődnek a különböző kéretlen tartalmak - zsaroló levelek, reklámok, becsapó üzenetek. A kéretlen tartalmaknak - akár levélben, akár közösségi oldalon találkozunk velük - fő céljuk kétféle: reklám vagy adathalászat.
A postaládánkba érkező levelek - főleg ha nyilvános e-mail címünk van - nagy része levélszemét. Levélben általában az alábbi típusú üzenetek jönnek:
- reklám - ismeretlen cég vagy személy reklámozza termékeit, legtöbbször olyan weboldalakat, ahová soha fel nem iratkoztunk. Jellemző, hogy ezekről a levelekről nem lehet leiratkozni, hiába megyünk a Leiratkozás linkre. Létezik számos program, amelyekkel weboldalakról lehet nyilvános e-mail címeket összegyűjteni - ezeket a programokat használva, az ingyen reklám küldők rengeteg címet összegyűjtenek, és naponta többször elküldik a reklámjaikat.
- adathalászat - általában létező szolgáltatásoknak álcázva magukat, megpróbálnak rávenni, hogy személyes, bankkártya vagy egyéb adataidat (belépési adatok, jelszavak) megadd nekik. Kaphatunk látszólag attól a banktól levelet, ahol épp a pénzünket tartjuk, a PayPal-tól, vagy bármilyen más szolgáltatástól - ezekben a levelekben az a közös, hogy hasonlítanak az eredeti szolgáltatásra, és ha a levélben levő gombra, linkre kattintunk, akkor az eredetihez nagyon hasonló weboldalra kerülünk. Itt aztán, ha nem vagyunk figyelmesek, beírjuk az adatainkat, és máris odaadtuk valakinek. Például a bankunktól jön egy levél, hogy azonnal jelentkezzünk be az online banking-be, mert gyanús mozgást észleltek, s zárolták a fiókot. Ha ezt megtesszük - és persze nem az eredeti oldalon hanem a levélben levő link oldalán - akkor már is odaadtuk a banki belépőnket valakinek.
A csatolt képen egy PayPal becsapós (adathalász) levél látható, amit ha figyelmesen megnézünk, feltűnik a teljesen helytelen magyar szöveg - amit látszólag egy automatikus fordítóval hoztak létre. Megbízható oldalak nem küldenek automatikus fordításokat!
- zsaroló levél - általában arról szolnak, hogy valaki feltörte a számítógépünket, használta a webkamerát, követte, milyen weboldalakat nézegettünk, és azzal zsarol, hogy ha nem fizetünk egy bizonyos összeget (kriptovalutában), akkor a webkamera felvételeit és a többi adatot elküldi az ismerőseinknek.
Közösségi oldalakon az ingyen reklám, mint vírus szokott terjedni: automatikusan megjelölnek rajta, így megjelenik az idővonalunkon, mintha mi tettük volna azt a reklámot közzé.
Mit tehetünk?
Bármilyen levél gyanús lehet, ezért ellenőrizzük le:
- a feladó tényleg az, aki? Nézzük meg, milyen e-mail címről jött a levél. Ha mondjuk a PayPal küldte, de a feladó email címe barmi@valami.ru, akkor az levélszemét
- vigyük rá az egeret a gombra vagy linkre, ahová kattintanunk kellene, és nézzük meg, hova vinne ha rákattintanánk? Ezt a levelező program vagy böngésző láblécében láthatjuk. Ha a link nem az, aminek lenni kellene, akkor ismét levélszeméttel van dolgunk.
Az e-mailon kapott ilyen leveleket jelöljük meg spam-ként, hogy a levelező programunk a későbbiekben az innen érkezett leveleket már megfelelően kezelje. Thunderbird - ben például beállítható, hogy a spam-nak jelölt leveleket a program már beérkezésekor tegye a Spam mappába, hogy ne is találkozzunk velük.
Közösségi oldalak esetében ne engedélyezzük, hogy valaki megjelöljön, és hogy az idővonalunkra írhasson, így kikerülhetjük azt, hogy vírusok, robotok közöljenek tartalmakat a nevünkben.
Sajnos a robotokon kívül olyan reklámlevelek is vannak, amelyeket emberek küldözgetnek tovább, önként. Szerencsére ez már ritkább, de azért emlékszünk a küld-tovább lánclevekre. Ilyenek voltak azok a levelek, amelyek arról szóltak, hogy Bill Gates osztja a vagyonát, és minden egyes ember után, akinek tovább küldöd a levelet, nem tudom már mennyit kapsz, vagy hogy az Intel, vagy a Microsoft, vagy sokszor mindkettő hatalmas perben van és most sok pénzt elosztogat, és minden ehhez hasonló. Ez a tendencia mára a Facebook-ra költözött: az oszd meg és nyersz típusú reklámok mind ezek hagyatéka.
