Igen, ez jó, én is így gondolom.
És akkor az összes különböző pedig egy és ugyanaz.
Csak eljátszom a gondolattal, hogy (ha test, legyen test) enyém a jobb és a bal kezem is, mi alapján választok? Jobban szeretem picit a jobbat, oké, legyen a jobb, de ha csak a ballal érem el a sziklafalon a peremet, nem kérdés mit választok.
Ha én vagyok a jó és a rossz is, semmi értelme egyikért dicsérni, másikért kárhoztatni magamat.
Játszom önmagammal? És jobban tetszik a béke, mint a háború? Ennyi?
Létrehoztalak Téged, aki önállónak érzékeled magad és rajtad keresztül élvezem a bármit.
Jobb, ha A-t iszol, mintha B-t innál, de a lényeg, hogy igyál, mert én nem tudok inni…?
Hiszen én vagyok A is, B is meg a pohár is.
Sarokba állított gyerek vagyok, aki gondolatban (és több szinten) játszik unalmában?
Ha bárki úgy érezné, senkit nem szeretnék a hitében se megbántani, se megkérdőjelezni, csupán hangosan töprengek.
